Telefon: +36-30-282-0487
E-mail: info@egyszeregy.com

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Ki válhat egyéni vállalkozóvá?

Az a nagykorú személy,

· aki magyar állampolgár,
· az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára,
· a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó,
· az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a
Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
· a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy,
· a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból
kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,
· valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott
és hontalan.

Egyéni vállalkozás előnyei

Egyszerűbb, ezért gyorsabb és olcsóbb megalapítani, mint egy társas vállalkozást. Nem függ üzlettársak döntésétől, Önmaga ura. Ez azonban az egyéni vállalkozói lét nehézsége is egyben.

Amennyiben egy számláját csak a következő adóévben fizetik ki Önnek, akkor az nem tartozik bele az adott év árbevételébe. Ugyanez igaz a költségeire is. Az egyéni vállalkozás megszüntetése egyszerűbb és költséghatékonyabb, mint egy társas vállalkozásé

Egyéni vállalkozás hátrányai

Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért. Társasággal szemben az egyéni vállalkozó köteles azonnal kivenni az adózott eredményt, és megfizetni az osztalék adóját. Míg a társas vállalkozás dönthet ennek göngyölítéséről – későbbi kifizetéséről .A gazdasági életben általában tőkeerősebbnek gondolnak egy társas vállalkozást. Egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-t nem alapíthat és Bt beltagja sem lehet, mert ott is korlátlan a felelőssége. (ebben az esetben meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását) Több tulajdonosú Kftben tag vagy Bt-ben kültag lehet.

Egyéni vállalkozás inditása

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékot a hatóságnak bejelentsük. A hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre. A bejelentést egyébként az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről automatikus visszajelzést kap. Az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett. Ezen közlik az adatokat (adószám KSH szám, nyilvántartási szám stb.). A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában. A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. Nem feltétlenül szükséges, hogy vállalkozói igazolványt igényeljünk, így ennek a költségét is megtakaríthatjuk 10.000 Forintot, helyette a nyilvántartásba vételről szóló igazolást küldenek (kinyomtatva ez igazolja az Ön vállalkozását), így akár már a következő munkanapon vállalkozó lehet.

Az indulást követően 15 napon belül kötelezően benyújtandó adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz gyorsan szakszerűen egy könyvelő készíti el gond nélkül Önnek és vezeti továbbra is könyvelését. Célszerű ezt a terhet leadnia válláról, hogy Ön biztosan sikerre vigye vállalkozását.
A továbbiakban el kell dönteni, hogy áfa körben szeretnénk tevékenykedni vagy sem. Ez már nem olyan egyszerű feladat. Ha várhatóan nem fogjuk elérni éves szinten a 8 m ft-os árbevételt, akkor választhatjuk az alanyi áfamentességet. Ez azt jelenti, hogy a számláinkat áfa felszámítása nélkül kell kiállítani, így áfát sem kell fizetni, viszont a beszerzéseink után sem vonhatjuk le az áfát. Ha kevés költségünk van, akkor valószínűleg nem érdemes az áfa-val foglalkozni, bonyolítja az adminisztrációt. Ha viszont az év során elérjük a 8 m ft-os árbevételt ( év közben kezdő vállalkozó esetében ez az összeg időarányosan számitandó ) és alanyi mentességet választotta, az sem okoz problémát, csak attól a pillanattól kezdve, már abban a számlában is, amivel elérjük a határt, fel kell számítani az áfát, valamint a beszerzéseink áfa tartalmát levonhatjuk, és innentől áfabevallás készítésére leszünk kötelezettek.

Adózási formák

1. A vállalkozói személyi jövedelemadó
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételének a vállalkozói költség levonása után megmaradó vállalkozói jövedelem után fizet vállalkozói személyi jövedelemadót Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét összege is elszámolható, illetve idetartozik a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás is. Amennyiben az egyéni vállalkozó többféle vállalkozói tevékenységet is végez,ezek bevételeit együttesen kell vállalkozói bevételnek tekinteni, illetve így kell figyelembe venni a költségeket is.
2. Átalányadózás
Az egyéni vállalkozó átalányadózást választhat. Az átalányadózás feltételei:

– megelőző adóévben 15 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozói bevétel,
– az adóévben 15 millió forintot meg nem haladó vállalkozói bevétel.

Az átalányadó lényege a diktált jövedelemhányad, mely függ a tevékenységtől, és attól is, hogy főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózóról van szó. Általános esetben a befolyt bevétel 60 százalékát tekinti jövedelemnek a törvény. Ez a 60 százalékos rész pedig az összevont jövedelem részeként adózik 16 százalékos személyi jövedelemadóval. Az átalányadózásnak a következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. 2013. július 1-jétől a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíjés egészségbiztosítási járulékot a járulékminimum figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

Megjegyzem, hogy a más adózási formákban dolgozó másodfoglalkozásúakra sem vonatkozik a járulékminimum.
A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, tehát a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót  az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni 36 órás munkaviszony esetén is.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2.§-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget,a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, mert fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Példa:
Heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó július havi jövedelme

100.000 forint. Ebből az átalányként megállapított jövedelem 60.000 Ft.
Nyugdíjjáruléka: 60.000 * 0,1 = 6.000 Ft
Egészségbiztosítása: 60.000 * 0,07 = 4.200 Ft

3.KATA ( kisadozó tételes adója )
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A tevékenységüket év közben kezdők esetében az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg – az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz. A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága a bejelentett kisadózók számától és attól függ, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem. A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

-legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

– társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ( nyugdijas )

-a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

-a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

–  olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

-okkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

-a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;

Tételes adó: kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Amennyiben a kisadózó tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Ha ugyanazon cégnek az évben, 1 millió forintot meghaladó összegű számlát állít ki (összesen), akkor ezt mindkét félnek jelenteni kell! A kisadózónak kell bizonyítani, hogy a tevékenysége nem munkaviszonyt leplez. Munkaviszony leplezés alatt arra gondolnak, hogy a dolgozót nem alkalmazottként bejelentve foglalkoztatják, hanem például kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, és beszámláz a cégnek – azaz kényszervállalkozó.

Járulékfizetési kötelezettség

Az egyéni vállalkozó,

1 amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (alkalmazott valamely munkáltatónál; amennyiben több részmunkaidős munkahellyel rendelkezik ezen óraszámok összeadódnak),
2 amennyiben nem folytat nappali rendszerű képzés keretében közép vagy felsőfokú tanulmányokat, akkor legalább a 98.000,-ft minimálbérnek megfelelő összeg után járulékokat kell fizetnie önmaga után (el kell dönteni a tevékenysége szerint kötelezett-e a differenciált minimálbér 114.000,-Ft alkalmazására vagy sem, fontos szempont hogy a választott Főtevékenység legalább középfokú képzettséghez kötött-e pl. biztosítási üzletkötőnél elvárás az érettségi és a szakirányú szakmai képzettség; okj jegyzékben alapfokú végzettség a 8. általános iskolai végzettség, a szakirányú képzettség, szakmunkás vizsga, az érettségi a szakközépiskolai végzettség már középfokú képesítésnek számít)
Amennyiben biztosított más társaságban tagi jogviszony keretében (pl. Bt beltagjaként, Kft-ben tagi jogviszonyban) a vonatkozó járuléktörvény szerint, akkor is egyéni vállalkozóként köteles maga után járulékot fizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a 10 % nyugdíjjárulékot és a 7,5 % egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) Az egyéni vállalkozó saját maga után 27 % szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. Azonban az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka

A fenti tájékoztatónk csak a legfontosabb keretszabályokat tartalmazza, döntéshozatala előtt mindenképpen keresse meg szakembereinket! A teljeskörűség hiánya miatt jogi felelősség vállalásunkat kizárjuk!

Share Button

Facebook

Twitter

Google Plus

YouTube