Telefon: +36-30-282-0487
E-mail: info@egyszeregy.com

A GYERMEKEK ÉLETKORA ALAPJÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG

A munkavállalót először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke tizenhatodik életévét betölti.

A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente. Tehát, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre tíz, tizenkettő és tizenhat évesek, őt tárgyévben hét munkanap, míg a következő évben – tekintettel arra, hogy legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte – már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő abban az esetben, ha a munkavállaló háztartásában fogyatékkal élő gyermeket nevel. A pótszabadságot nem kell időarányosítani, amennyiben a munkavállaló gyermeke év közben születik meg. Így a munkavállalót, akkor is megilleti 2017. évre 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke 2017. december 31-én született. A pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk.

Pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket – a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint – saját háztartásában neveli vagy gondozza. Azt a gyermeket tehát, aki

  • a vér szerinti szülővel, vagy
  • az örökbefogadó szülővel, vagy
  • a szülővel együtt élő házastárssal, vagy
  • azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, vagy
  • a nevelőszülővel, vagy
  • a hivatásos nevelőszülővel, vagy
  • a gyámmal, vagy
  • azzal a személlyel, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő.

A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.

A pótszabadság legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Azt nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.

A pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre, amelynek részleteit a 20/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet tartalmazza.

Share Button

Facebook

Twitter

Google Plus

YouTube