Telefon: +36-30-282-0487
E-mail: info@egyszeregy.com

CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY, CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

Ki jogosult a családi adókedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésére?

  • az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen.

Ki után jár a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.)

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500,- forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.

A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.)

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500,- forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.

A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő
  • a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn

Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során meg kell vizsgálni, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.

Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Mi a családi járulékkedvezmény?

2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a magánszemély elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 16%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékot csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.

A szülők érvényesíthetik-e közösen a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt?

Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik. A közös érvényesítés azokra a hónapokra lehetséges, amikor mindkét magánszemély jogosultnak tekinthető (pl. jogosult a családi pótlékra).

Egy adóéven belül egymást követő időszakokban akár több különböző magánszeméllyel közösen is érvényesíthető a kedvezmény (pl. éven belüli válás és új házasságkötés esetén).

A közös érvényesítés a munkáltatónak a másik jogosulttal közösen tett írásbeli nyilatkozat alapján már év közben is lehetséges.

Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a kedvezmény az évközi érvényesítéstől függetlenül, más elosztásban is érvényesíthető.

Megosztható-e a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával.

Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten. A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe. [Pl. az egyik szülő háztartásában az ilyen gyermek a harmadik, akkor rá tekintettel ez a szülő 103.125,- forint kedvezményt (adóban 16.500,- forintot) érvényesíthet, míg ugyanez a gyermek a másik szülőnél egyedüli kedvezményezett, rá tekintettel 31.250,- forint (adóban 5.000,- forint) érvényesíthető.]

Melyek a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény évközbeni érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

  • a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
  • a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítése esetén ennek tényéről.

A nyilatkozaton fel kell tüntetni minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét (a magzat kivételével), ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek (a magzat is) mely hónapokban minősültek kedvezményezett eltartottnak, illetve eltartottnak, valamint a másik fél adóazonosító jelét.

A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető.

Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

  Adóalapkedvezmény A fizetendő adót, járulékot csökkentő összeg
Legfeljebb kételtartott esetén    
1 gyermek után 62 500 10 000
2 gyermek után 125 000 20 000
Legalább három eltartott esetén    
1 gyermek után 206 250 33 000
2 gyermek után 412 500 66 000
3 gyermek után 618 750 99 000
Share Button

Facebook

Twitter

Google Plus

YouTube