Telefon: +36-30-282-0487
E-mail: info@egyszeregy.com

KATA – KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA

KATA – KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA
A tételes adózást választó kisadózó járulékait is kiváltja a havi 50.000 Ft-os adó.

Ki választhatja?

Egyéni vállalkozó, egyéni cég, és a kizárólag magánszemély tagokból álló Bt, Kkt.

Ki nem választhatja?

– TEAOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységbőlmaz adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett
– És akinek a megelőző 2 évben az adószámát felfüggesztették, törölték.

Ki a kisadózó?

Akit kötelező kisadózóként bejelenteni: a személyesen közreműködő tag BT, Kkt. esetén, és természetesen az egyéni vállalkozó, akik nem munkaviszonyban látják el teendőiket.

Mikortól választható?

A bejelentést követő hónap elsejétől lép életbe a változás – azaz, év közben is folyamatosan választható. Új cégek is választhatják. Mennyit kell fizetni? A kisadózó vállalkozásnak, a tételes adózás választás esetén, a főállású kisadózó után havi 50 ezer forintot kell fizetnie (a hónapot követő 12-ig) évi 12 millió forintos árbevételig (havi 1 millió forint bevétellel kell számolni tört év esetén!). Másodállású kisadózó után (akinek 36 órát meghaladó főfoglalkozása van) 25 ezer forintot kell fizetni havonta.

Fontos tudni:

• ha átlépi a 12.000.000 Ft-ot, a meghaladó részre +40%-os adót kell fizetni, de nem „esik ki” a tételes adózás alól!
• ha átlépi a 8.000.000 Ft-ot, – az alanyi mentesség határát – kötelezően áfa körbe kerül és 2 éven belül nem válthat vissza alanyi (áfa) adómentes körbe!

PÉLDA:

Ha Ön novemberben elérte a 8.000.000 Ft-ot és decemberben keletkezik még 400.000 Ft bevétele, mennyi adót fizet az évben?
Meg kell fizetnie a 12 x 50 000 Ft. KATA-t, + a 400.000 Ft (+27% áfa már abban a számlában, amelyikkel átlépte az alanyi mentesség határát) 40%-át, azaz 160.000 Ft-ot.
Tehát, Önnek KATA 760.000 Ft-jába került, ami a bevételre vetítve 11,9%, és a járulékai is benne vannak! Viszont áfa elszámolásra kötelezett, azaz áfát is fizet(het).
Az adót, minden megkezdett hónapban meg kell fizetni, ha egy napot dolgozott, akkor is!

Iparűzési adó?

Az IPA nekik sem marad el. Ennek a kiszámítására 3 féle módszer áll a kisadózó rendelkezésére. Itt a legegyszerűbbet említjük meg, de úgyis egyénileg, a cég érdekeit figyelembe véve kell majd döntést hozni.
Az egyszerű változat: A cég székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint az adó alapja. (adó= 2%) Ez a szám független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől.
Tehát ebben az esetben, ez egy plusz 50 ezer forintos terhet jelent éves szinten a kisadózónak!

Mikor nem kell megfizetni az adót?

Abban az esetben mentesül a kisadózó az adó megfizetése alól, ha EGÉSZ HÓNAPBAN táppénzen, GYED-en, GYET-en, GYES-en volt, ápolási díjat kapott, vagy egyéni vállalkozás lévén, a vállalkozását szüneteltette. Még egyszer felhívjuk a figyelmüket, hogy teljes hónapról van szó!

Mi számít bevételnek?

MINDEN. Kivéve az ÁFA (aki áfa körbe végzi), a hitel, kártérítés, kártalanítás.

Mit vált ki az 50 ezer, illetve a 25 ezer forintos adó?

SZJA-t, SZOCHO-t, TA-t, Osztalékadót, EHO-t, Szakképzésit és az egyéni járulékot.
FONTOS TUDNI, hogy az alkalmazottak után ugyan úgy fizet mindent, mint eddig!! Ez a kisadózó (tag), 1 fő járulékait váltja ki. Ha két főt jelentünk be kisadózónak, akkor 2 x 50 ezer forintot fizetünk!

Milyen nyilvántartásra van szükség?

Aki nem haladja meg a 8 millió forintos árbevételt, annak csak bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Ha nincs munkavállalója, akkor nincs havi TB jelentése sem. Ha nem tartozik áfa körbe (vagy kijelentkezik az áfa körből) annak áfa elszámolása sincs, és ha mindezeknek megfelel, akkor év végén is csak egy papírt, egy „Nyilatkozatot” kell beadnia, következő év február 25-ig. (az a bevallás neve, hogy nyilatkozat.)

Mi lesz, ha beteg lesz vagy jövedelemigazolásra lesz szüksége?

Az ellátások alapja ezzel az 50 ezer forinttal 90.000 Ft.A jövedelemigazolásra az utolsó nyilatkozatában bevallott, azaz az utolsó kisadózói bevallásban bevallott bevételének a 60%-át tüntetik fel.

FIGYELEM !!!

Egy jelentési kötelezettséget is von magával a kisadózói lét. Ha ugyanazon cégnek az évben, 1 millió forintot meghaladó összegű számlát állít ki (összesen), akkor ezt mindkét félnek jelenteni kell! A kisadózónak kell bizonyítani, hogy a tevékenysége nem munkaviszonyt leplez. Munkaviszony leplezés alatt arra gondolnak, hogy a dolgozót nem alkalmazottként bejelentve foglalkoztatják, hanem például kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, és számláz a cégnek – azaz kényszervállalkozó. Ennek kivédése úgy működik, hogy állításokat soroltak fel 6 pontban, amelyből ha kettőt igazolni tud a kisadózó, ezzel bizonyítást nyer, hogy nem munkaviszony leplezésről van szó. Lássuk a pontokat:
1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát máshonnan származott;
3. az adatszolgáltatásra köteles cég alkalmazottja nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlát befogadó cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Kinek nagyon jó ez az adózási forma?

Akik a lakosság felé számláznak (nem egy cégnek), nem éri el a bevételük a 12 millió forintot, nem áfásak (ekkor a bevételi határ 8 millió forint), és nincs munkavállalójuk. Nekik nem kell magyarázkodni, hogy „színlelt munkaviszonyt” lepleznek, nem kell számlát gyűjtögetni – megússzák egy bevételi nyilvántartással. Havonta egyszer utalnak 50.000 Ft-ot, és ezzel letudtak mindent.
Fontos, hogy a kiállított számlán feltüntesse: „Kisadózó”!

A fenti tájékoztatónk csak a legfontosabb keretszabályokat tartalmazza, döntéshozatala előtt mindenképpen keresse meg szakembereinket! A teljeskörűség hiánya miatt jogi felelősség vállalásunkat kizárjuk!

Share Button

Facebook

Twitter

Google Plus

YouTube